Idén nyáron a szüleim úgy határoztak, elég idős vagyok már ahhoz, hogy nélkülük menjek nyaralni. Kiválasztották az egyik mugli utazási iroda ajánlatát, és két hétre rá már a Velencébe tartó busz előtt ácsorogtam.
Éppen a 'kis táskámat' pakoltam fel a fejem fölött lévő tárolóba, amikor észrevettem két tíz éves forma fiút üvöltözni előttem. A vita tárgya varázsigék voltak. Már éppen rájuk szóltam volna, hogy nehogy lebuktassák a varázsvilágot, amikor anyjuk elcsitította őket.-Ne beszéljetek badarságokat!- Ők persze tovább folytatták- A helyes mozdulat a huss és pöcc!- mondta a hosszú szőke hajú - majd azt mondod abrakadabra!-ekkor rácsapott kistestvérére eltörve a műanyag 'varázspálcát'. Az utóbbi kis sipítozás után elmagyarázta, hogy az nem ,,abrakadabra", hanem ,,csiribí-csiribá". Ilyenkor már hangosan nevettem. Ezt ők is észrevették.- Ki mersz nevetni? Ne akard, hogy gumikacsává változtassalak!-mondta nagy komolyan a szőke. Még mielőtt reagálhattam volna az eseményekre, a legidősebb harmadik már rendet tett.- Még egyszer mondom, ha valakit azzal fenyegetsz, hogy elvarázsolod, akkor ha megállunk szünetre a busszal nehogy véletlenül beszorulj a mosdóba és valahogy ott felejtsünk! - a mondat végén már üvöltött. Mindenki minket figyelt, és ekkor szembesültem azzal, tervem, miszerint csendben és feltűnés nélkül fogok nyaralni füstbe ment. Az út visszalevő részén mellettem ült, folyton beszélt, így felvettem bájvigyorom és gondolataimba mélyedtem. Egyre azon járt az agyam, hogy bírok megszökni. Végül egyetlen lehetőségként az úszást találtam. A végtelenül 'komoly' tervem szerint megérkezés után városnézés közben egy váratlan pillanatban beugrok az egyik csatornába, elúszok addig a kis sikátorig, ami egyik könyvembe szerepelt. Varázslók lakják, és az összes ház össze van kötve a hopp-hálózattal. Végül ötletem nem valósult meg. A mugli határőrök még a Szlovén határnál megállítottak, mivel 'nagy bánatomra' otthon hagytam az útlevelem. A szüleim azonnal hoppanáltak, és hazavittek. Másnap a már említett hopphálózaton keresztül, mégis eljutottam Velencébe, ezúttal a szüleimmel. Szerencsémre nem találkoztam több 'varázsló' mugli.
Írta: Várvölgyi Dorka, 1. évfolyam, Caminus ház
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése