Rose Marylyn Smith
Réges-régen mikor XIV. Lajos élt, akkor éltem én is. Egyik reggel amikor felkeltem bársonyköpenybe bújtam. A varázspálcámat nem hagyhattam otthon ezért beleraktam az erszényembe. Elindultam a piacra venni egy kis friss zöldséget. A harmatcseppes füvön menntem végig, mert szerettem ha vizes lett a lábam. Aztán hazafelé mentem és találkoztam egy festővel. Ő azt mondta, hogy ő Picasso, én gondoltam magamban lehet, hogy ő az de az is lehet, hogy nem ő. Mondtam neki mutasson valamit. Erre előhúzott az erszényéből egy óriási festmény. Akkor vettem észre, hogy bűbáj volt rá bocsájtva. Rájöttem, hogy tényleg ő Picasso.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése