Rosalie Luna Montgomery
Írország hegyei közt élek, egy tó melleti kisházban. Írország csodaszép, és jól érzem magam itt, habár a múltkor felbosszantott, hogy leprikón arannyal fizettek...Én sose tennék ilyet! Messziről elkerülök minden sikítószellemet, mert én félek tőlük. Nemrég találkoztam Viktor Krummal, és azt mondte, azért van itt, hogy ellesse az írek taktikáját...Volt is botrány, nem kicsi! Sokan lefújjogták Krumot, de én mégis kértem tőle autogrammot...Utána vicceltek meg a leprikónarannyal...És miután valaki számonkérte tőlem, hogy mért vagyok itt, ha Krumnak szurkolok, én csak fogtam a hétmérföldes bakancsom, bocsánat, csizmám, és már ott sem voltam. Írország a szerencse országa, itt mondták nekem, hogy ha kéményseprőt látok, csavarjam meg a kabátgombom...Nem tudom mi értelme van, de már megtettem...Most várom a szerencsét!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése